*Németország*
| Alapító tagállam
Hivatalos név: Német Szövetségi Köztársaság
Főváros: BerlinÁllamforma: szövetségi köztársaság Határos: Dániával, Hollandiával, Belgiummal, Luxemburggal, Terület: 357 023 km2 Népesség: 81 799 600 (2010) Népsűrűség: 230,7 fő/km2 Népesség összetétel: Népességnövekedés: -0,044 %/év Születéskor várható élettartam: Éghajlat: Az ország klímáját erőteljesen befolyásolják a nyugati Idő: Greenwichi középidő (GMT) +1 óra, nyáron GMT +2 óra Fizetőeszköz: euró Nyelv: német; a különböző tartományokban gyakran használnak dialektusokat Vallás: protestáns: 34 %, katolikus: 34 %, muszlim: 3,7 %, Fő régiók: Az ország 16 szövetségi tartományra oszlik. Németország fővárosa Berlin, 3,8 millió lakossal. Jelentősebb városok: Hamburg (1,607,000), München (1,218,000) és Frankfurt, az ország üzleti és kereskedelmi központja. A legnagyobb ipari régió a Ruhr-vidék, ahol a népsűrűség eléri az 5500 fő/km2-et. Gazdaság: A második világháború óta Németország a világ egyik leggazdagabb országává fejlődött. A munkavállalók fele saját házában, illetve lakásában él. A bérek fokozatosan növekednek. A legmagasabb jövedelemmel a vállalkozók rendelkeznek, őket követik a köztisztviselők, a szellemi munkát végzők, a fizikai munkát végzők és a mezőgazdaságból élők. Természeti kincsek: vasérc, szén, barnaszén, fa, uránium, réz, földgáz, só, nikkel |
| Beutazás/ tartózkodás
A személyek szabad mozgása alapelvének fontos részjogosítványa, hogy a magyar állampolgárok (és tekintet nélkül állampolgárságukra családtagjaik is) szabadon mozoghatnak, illetve tartózkodhatnak az Európai Unió tagállamaiban, illetve Izland, Liechtenstein és Norvégia (EGT tagállamok) területén. A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban (természetesen személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges). Az uniós polgárok három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási (letelepedési) engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki. Három hónapot meghaladó tartózkodásra azonban csak az jogosult, aki elegendő forrással rendelkezik ahhoz, hogy tartózkodása ne jelentsen indokolatlan terhet az adott ország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről maga gondoskodik. A három hónapot meghaladó tartózkodást regisztráltatni kell az illetékes tagállami hatóságnál, amely szerv igazolást állít ki. A német jogszabályok szerint a németországi letelepedéshez (három hónapot meghaladó tartózkodáshoz) be kell jelentkezni a lakóhely szerint illetékes közigazgatási/lakcímbejelentő hivatalban (Bürgerbüro/Meldestelle), itt kell igényelni az ún. tartózkodási igazolást (Freizügigkeitsbescheinigung) is. Az országban történő huzamos tartózkodásra, letelepedésre az jogosult, aki elegendő forrással rendelkezik ahhoz, hogy tartózkodása ne jelentsen indokolatlan terhet Németország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről maga gondoskodik. A lakcímbejelentő hivatal a Bevándorlási Hivatalhoz (Ausländerbehörde) továbbítja a tartózkodási igazolás iránti igényt, majd miután az igazolás elkészült, a Bevándorlási Hivatal postázza ki. A bejelentkezéshez szükséges nyomtatványok, okmányok listája általában megtalálható a települések, illetve az illetékes hivatal honlapján, a bejelentkezéssel kapcsolatban bővebb tájékoztatással is az illetékes hivatal szolgálhat.
|
| Utazás/ közlekedés
Sebességhatárok
Személygépkocsi utánfutóval
7,5 tonna össztömeget meghaladó járművek
Az ajánlott sebesség túllépése, avagy a sebesség nem megfelelő megválasztása egy közlekedési baleset esetén megalapozhatja szabálysértés vagy bűncselekmény megállapítását. Számos helyen 22 óra és 06 óra között ugyancsak sebességkorlátozással találkozhatnak zajvédelmi okokból. Autópályadíjak Németország az egyik legsűrűbb és a személyautók számára ingyenesen használható autópálya-hálózattal rendelkezik Európában. Az autósokat bővebb információkkal a Német Autóklub (ADAC) oldala látja el. Biztonsági előírások Németországban a biztonsági öv minden utasnak kötelező. A négy éven aluli gyermekeknekbiztonsági gyermekülésben kell utazniuk, a 12 év alatti gyermekeknek kötelező az ülésmagasító használata. A motorbicikliken bukósisak használata kötelező. Az ittas, alkoholos állapotban való gépjárművezetés Németországban is tilos. Jóllehet szabálysértés megállapítására csak 0,5 mg/ml véralkoholszint felett kerül sor, baleset esetén azonban bármekkora véralkoholszint súlyos megítélés alá esik. A Németországban is érvényes kötelező biztosítással nem rendelkező vagy műszaki állapota miatt a közlekedésre veszélyes jármű Németországba nem léphet be. Ha mégis belépett, az országon belül a vezető kötelezhető a gépkocsi saját költségen történő javíttatására, de akár meg is tilthatják a gépjármű további használatát az országban. 40 euró pénzbírsággal sújtható az a gépjármű tulajdonos, aki gépjárművét nem az időjárási viszonyoknak megfelelő felszereléssel látja el. A nem megfelelő téli felszereltséggel ellátott gépjárművel okozott baleset kihatással lehet a gépjármű casco biztosítására is. Környezetvédelmi zónák Az Európai Unió Tanácsa 199/30/EK irányelvének végrehajtása keretében Németországban egyes nagyvárosokban behajtási tilalmat rendeltek el azon gépjárművekkel szemben, amelyek nem rendelkeznek a rendelet szerinti finompor-határérték betartását igazoló matricával. A behajtási tilalom ezen városok meghatározott területére, általában a szélesebb értelemben vett belvárosra terjed ki. A behajtási tilalom jelenleg az alábbi városokban van érvényben (2011): Berlin, Köln, Hannover, Ilsfeld, Leonberg, Ludwigsburg, Mannheim, Schwäbisch-Gmüd, Stuttgart, Tübingen, Bochum, München, Augsburg, Dortmund, Düsseldorf, Essen, Mühlacker, Pforzheim, Regensburg, Reutlingen, Nürnberg, Herrenberg, Freiburg (Breisgau). A Berlini Magyar Nagykövetség tájékoztatása szerint a rendelkezés vonatkozik aNémetországba utazó, a fenti zónákba behajtani szándékozó külföldi turistákra is. A matricákat lehetőség szerint az utazás megkezdése, de mindenképpen a zónákba történő behajtás előtt kell beszerezni. Erre lehetőség van az interneten, illetve a zónával rendelkező városokban a forgalmi engedélyek kiadásával foglalkozó hivataloknál (Zulassungsstelle). A matrica kiállítási díja 5 euró, és korlátlan időre érvényes. A matricával nem rendelkező gépjármű-vezetők a német jogszabály értelmében 40 eurós bírsággal és 1 büntetőponttal sújthatók. Benzin Németországban a következő benzinfajták kaphatóak:
Fontosabb segélyhívó telefonszámok
Vasúti közlekedés Németországban nagy hangsúlyt fektetnek a tömegközlekedés fejlesztésére. A vasúthálózat fejlesztése azért is égető probléma, mert a gépkocsik száma évről évre növekszik. Jelenleg 44 000 km vasútpálya áll rendelkezésre, amelyből kb. 20 300 km villamosított. A nemzeti vasúttársaságon a Deutsche Bahn AG- kívül 102 privát vasúttársaság működik az országban, melyek 3-4 ezer kilométernyi vasútpályát birtokolnak. Vonatjegyekről, kedvezményekről és az aktuális menetrendről a német vasúttársaság honlapjántalálható információ. Légi közlekedés Átlagosan 113,3 millió utas és 2 millió tonna áru halad keresztül Németország repülőterein, melyek magáncégek birtokában vannak. Igen jelentős légikikötő a Frankfurt am Main-ban található. Németországban jelenleg több mint 50 repülőtér üzemel. A jelentősebb légikikötők a következők: Berlin (Schönefeld, Tegel, Tempelhof), Bréma, Drezda,Düsseldorf, Frankfurt/Main, Frankfurt/Hahn, Hamburg, Hannover, Köln/Bonn, Lipcse/Halle,München, Nürnberg, Saarbrücken, Stuttgart. A Németországban érvényes közlekedési szabályokkal (kötelező biztonsági felszerelések, téli gumi használata, stb.) kapcsolatban részletes információ olvasható az Európai Bizottság Közlekedési Főigazgatóságának összefoglalójában.
|
| Munkavállalás
2011. május 1-jétől megnyílt a német munkaerőpiac a magyar állampolgárok – valamint a 2004-ben csatlakozott további hét tagország állampolgárai – számára. Ettől az időponttól kezdve munkavállalási engedélyre, és más előzetes engedélyezési eljárásra nincs szükség a Németországban történő munkavállaláshoz. Minimálbér Törvény által garantált minimálbér nincs Németországban, azonban egyes ágazatokban (pl. nyers építőipar, villanyszerelés, épülettakarítás stb.) a német jogszabályok kötelező minimális órabért állapíthatnak meg. A munkáltatók rendszerint a munkáltatói és munkavállalói szervezetek által közösen megállapított bértarifa-szerződések szerinti foglalkoztatási feltételeket (órabér, pótlékok, szabadnapok száma, egyéb juttatások) kötelesek alkalmazni. Abban az esetben, ha a munkáltató nem köteles a bértarifa-szerződések előírásait alkalmazni, a munkavégzés helyén és ágazatában átlagosan fizetett órabérek alapján kell megállapítani az órabért: ennél legfeljebb csak 30 százalékkal kaphat kevesebbet a munkavállaló.
|
| Társadalombiztosítás
Amint a munkavállaló munkába áll, a munkáltató köteles a munkavállalót a társadalombiztosítási intézményekhez bejelenteni. A munkavállaló nevét bejegyzik a betegbiztosító irodánál, amely bejelenti a munkavállalót a nyugdíjbiztosítónál és a munkanélküli biztosító intézménynél. A munkavállaló regisztrációs számot kap, amely alapján a társadalombiztosító nyilvántartja a biztosítási időszakokat és fizetéseket. Ezen időszakok alapján kell a járulékokat befizetni. A nyugdíjbiztosító társadalombiztosítási kártyát küld a munkavállalónak, amelyet a munkáltatónak kell átadni. Ha a munkaviszony megszűnik, a biztosítási kártyát a munkáltató visszaadja a munkavállalónak. A munkavállalónak a következő társadalombiztosítási járulékokat kell befizetnie:
Betegbiztosítás A járulékok biztosítási alaptól függenek, de átlagosan a fizetések 12.5%-át teszik ki, amelyet egy bizonyos összeghatárig vonnak a fizetésből. Ezt a járulékot a munkáltató és a munkavállaló közösen fizetik. A nyugdíjakból vont járulékok felét a nyugdíjbiztosító fizeti. Betegbiztosításra jogosult személyek:
Betegbiztosítási juttatások
Nyugdíjasok Németországban A nyugdíjjárulékok általában a fizetés 18.6%-át teszik ki, melyet egy bizonyos összeghatárig vonnak a fizetésből. A nyugdíjjárulék felét a munkáltató, felét a munkavállaló fizeti. A munkanélküli szolgálat a munkanélküliek járulékát kifizeti. A közösségi szabályozások szerint ha a munkavállaló két vagy több EU tagállamban dolgozik, jogosult arra, hogy állami nyugdíját a tagállamokban befizetett nyugdíj hozzájárulásokat összevonva számolják ki. A németországi szabályok szerint minden jövedelemmel rendelkező alkalmazottat, illetve bérmunkást (beleértve a gyakornokokat, rokkant személyeket, katonákat és polgári szolgálatosokat) biztosítani kell. A biztosítási hozzájárulások a jövedelem nagyságától függnek. Nyugdíjra jogosultak
Feltételek
Az öregségi nyugdíjakon kívül folyósíthatóak még özvegyi nyugdíjak, illetve árvasági nyugdíjak. A nyugdíj összegét pontokban számolják ki, beszámítva az évek számát és a fizetés értékét. Minden EU tagállam nyugdíjas állampolgára, aki kereső tevékenységet szeretne folytatni illetve le szeretne telepedni egy másik tagállamban, jogosult a letelepedési engedélyre abban az esetben, ha:
Az EU tagállamok hatóságai a fenti feltételek teljesítése esetén általában öt éves tartózkodási engedély adnak a letelepedni kívánó személynek és családtagjainak. A letelepedni kívánó személy családtagjai munkát is vállalhatnak, még abban az esetben is, ha nem EU tagországok állampolgárai.
|
| Családi támogatásokA szülés előtti, illetve a szülés utáni családi ellátásoknak alapvetően két fajtája létezik: alanyi jogon járó, illetve biztosítási jogviszonytól függő pénzbeli ellátások. Az alanyi jogon járó juttatások biztosítási jogviszonytól függetlenül mindenkit megilletnek. A biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátások ezzel szemben csak akkor igényelhetőek, ha az igénylő a terhesség kezdetekor munkaviszonyban állt.Terhesség ideje alatt járó támogatásokAnyasági biztosítás Jogosult rá minden németországi munkaviszonnyal rendelkező nő, beleértve a részmunkaidőben foglalkoztatottakat is. Nem jogosultak a háztartásbeliek, egyéni vállalkozók, jogi személyek vagy társaságok tagjai, vezetői, továbbá diákok, illetve előírt gyakorlatukat töltők. A biztosítás fontos eleme, hogy kiköti: várandós és szoptató anyát nem szabad éjszakai műszakban (este 8 és reggel 6 óra között), vasárnap és munkaszüneti napokon foglalkoztatni, valamint túlmunkára kötelezni. A munkaidő vagy a munkakör megváltozása nem lehet hatással az anya fizetésére. Az anyasági biztosításban “részesülő” nők jogosultak ingyenes orvosi ellátásra, kórházi kezelésre, otthoni ápolásra és az ún. anyasági segélyre. A pontos szabályozás német nyelven ezen az oldalon olvasható. Anyasági segély (Mutterschaftsgeld) Németországban a terhesség ideje alatt úgynevezett anyasági segély igényelhető, amely biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás. Az ellátást a legtöbb esetben a szülés előtti hat hétre és az utána következő nyolc hétre folyósítják. Az ellátás összegét azon németországi munkaviszonnyal rendelkező nők esetében, akik jogosultak az anyasági biztosításra és állami betegbiztosítással rendelkeznek, az édesanya bére vagy fizetése alapján állapítják meg, mely összeg nem haladhatja meg a napi 13 eurót. Azoknak, akik nem fizetnek betegbiztosítást, ám mégis az állami betegbiztosítási rendszer tagjai (pl.: tanulók) vagy a munkaviszonyuk a terhesség ideje alatt szűnt meg, napi 13 eurót folyósít az állami egészségbiztosító. Az állami betegbiztosítónál családi alapon biztosított, részmunkaidőben foglalkoztatottak az állami egészségbiztosítótól egy összegben 210 euróra jogosultak. Magán betegbiztosítással vagy betegbiztosítással nem rendelkezőknek szintén egy összegben 210 eurót utal ki az állami egészségbiztosító. Ezt a munkáltató hozzájárulása egészíti ki. A fenti szabályok csak az anyasági biztosítás hatálya alá tartozókra vonatkoznak. Tehát például magán betegbiztosítást fizető egyéni vállalkozó nő nem jogosult anyasági segélyre, költségeit magán betegbiztosításából kell fedeznie. A pontos szabályzásról ezen az oldalon olvashat (a 28. oldaltól). Az anyasági segélyről bővebben az alábbi oldalon található információ. A terhesség ideje alatt igényelhető családi ellátásokról az alábbi oldalon található bővebb információ. Családtámogatási juttatások A családi pótlékra a Németországban lakóhellyel rendelkező szülők jogosultak. A pótlék a gyermek 18. életévének betöltéséig, közép- és felsőoktatási tanulmányok folytatása esetén max. 25 éves korig, munkanélküli gyermek után 21 éves korig jár. Amennyiben a 18 évesnél idősebb gyermek saját jövedelme éves szinten meghaladja a 8004 eurót, a szülők nem jogosultak családi pótlékra. A családi pótlék összege (2012):
A családi pótlékot a német személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza. Az ellátást írásbeli igénylés alapján biztosítják. Az igénylési formanyomtatványt a Munkaügyi Hivatal (Arbeitsagentur) alá tartozó családtámogatási pénztárhoz (Familienkasse) kell benyújtani. Családi pótlékkal kapcsolatos további információ a Munkaügyi Hivatal alábbi oldalán található. Kiegészítő pótlék (Kinderzuschlag) A kiegészítő pótlékot a családi pótlék mellett folyósítják olyan alacsony jövedelmű családoknak, ahol kiskorú, illetve 25 év alatti, nem házas gyermek él. Minden a háztartásban elő 25 év alatti, nem házas gyermekre havonta legfeljebb 140 euró kiegészítő pótlék igényelhető, amelyet a családi pótlékkal egyidejűleg folyósítanak. A pótlékot a területileg illetékes Familienkasse-nél lehet igényelni. A kiegészítő pótlékkal kapcsolatos nyomtatványokat ezen az oldalon találhatja meg. Bármilyen változás következik be a család vagyoni és jövedelmi helyzetében, azt a Familienkasse illetékes kirendeltségénél be kell jelenteni. További információ a kiegészítő pótlékról itt olvasható. Szülői támogatás (Elterngeld) Az a szülő jogosult rá, aki németországi lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkezik, vele egy háztartásban élő gyermekét saját maga neveli, és legfeljebb heti 30 órában, részmunkaidőben foglalkoztatott. A juttatást a szülő minimum 2, maximum 12 hónapigveheti igénybe (A két szülő összesen 12 hónapra jogosult, ezt megoszthatják). A szülői támogatás maximum a gyermek 14 hónapos koráig vehető igénybe. Speciális esetekben a jogosultsági hónap 14 hónapra meghosszabbítható. A 12 hónapra járó összeg kifizetését lehet hosszabb időszakra elosztva (24 hónap) is kérni. A juttatás összege a szülési hónap előtti tizenkét naptári hónap munkavégzésből származó átlagkeresetének 67 százaléka, minimum 300, maximum 1800 euró havonta (munkanélküliek a minimum anyasági támogatást (300 euró) kapják). Amennyiben a munkavégzésből származó átlagos jövedelem nem éri el az 1000 eurót, a 67 százalékos érték 2 eurós „különbözetenként” 0,1 százalékponttal emelkedik. A szülői támogatás mértéke az alábbi online kalkulátorral számolható ki. A szülői támogatás anyasági támogatással párhuzamosan történő igénybevétele esetén, az anya a szülői támogatás anyasági támogatással csökkentett összegét kapja. Az ellátást írásban kell igényelni. Az igényléshez szükséges nyomtatványok erről az oldalróltölthetők le. Az alábbi oldalon a németországi lakóhely irányítószámának beírásával megkeresheti az illetékes hivatalt, ahol a szülői támogatás (Elterngeld) igényelhető. A szülői támogatással kapcsolatos további információ az alábbi oldalon található.
|
| Adózás
A következő forrásokból szerzett jövedelem adóztatható:
A Németországban élő házastársak adóját együttes jövedelmük alapján határozzák meg, hacsak nem kérik a külön elbírálást. A gyermekek jövedelme után fizetendő adót a szülők jövedelmétől függetlenül határozzák meg. Személyi jövedelemadó Németországban a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékokat a forrásból, azaz a fizetésből vonják le. A munkavállaló a munka megkezdésekor egy ún. adókártyát kap (Lohnsteuerkarte). A munkavállalónak annyi adókártyára van szüksége, ahány munkahelyen dolgozik. A munkáltató által a fizetésből levont személyi jövedelemadó összege a munkavállaló személyi jövedelemadójának előlegét képezi. A személyi jövedelemadó bevallását az adóévet követő év május 30-áig kell benyújtani. Németországban progresszív adózási rendszert vezettek be. Ennek lényege, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők magasabb adót fizetnek. Az adózás mértéke attól is függ, hogy az adóalany melyik adókategóriába tartozik. Az adókategóriák figyelembe veszik az adóalany családi állapotát és más tényezőket is. Adókategóriák
A személyi jövedelemadó kiegészül az ún. szolidaritási adóval, amely a személyi jövedelemadó 5.5 %-át, és az egyházi adóval, amely a jövedelem 8-9%-át teszi ki. A fizetésből levont személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok mértéke a munkavállaló bruttó fizetésétől és családi állapotától függ. A teljes levonások a fizetés kb. 35%-át teszik ki. A német személyi jövedelemadó mértéke a német adóhatóság oldalán található bérkalkulátor segítségével számolható ki. Általános forgalmi adó (ÁFA) Az ÁFA általában 19%-os, de a könyvek, az újságok, az antik áruk és az élelmiszerek után csak 7% Áfá-t kell fizetni. Ingatlanadó Az ingatlanadót évente kell fizetni a föld- illetve ingatlantulajdonosoknak a föld, illetve az ingatlan méretétől függően. Az adó mértéke területekként változó, de az összeg általában alacsony. Az új tulajdonú ingatlanokra 10 évig nem kell adót fizetni. Örökösödési adó Az örökösödési adót az öröklött tulajdon azon részére kell fizetni, amelyet az örökös örökölt. Az örökösödési adót az ajándékozási adó egészíti ki. Az örökösödési adó kikerülésének kizárása érdekében a tulajdon ajándékozásakor ugyanannyi adót kell fizetni, mint örökléskor. Egyházi adó Ezt az adófajtát akkor kell befizetni, ha az állampolgár kijelenti, hogy valamelyik egyházi közösséghez tartozik. Az egyházi adó mértéke tartománytól függ, de általában 8-9%. Ha az állampolgár regisztráltatja magát egy egyháznál, jövedelméből automatikusan levonják az egyházi adót. Ha valaki nem tartozik egy egyházhoz sem, nem kell adót fizetnie, de nem használhatja az egyházi épületeket, szolgáltatásokat. Gépkocsiadó A gépkocsiadót a gépkocsi motorjának kapacitása alapján kell befizetni.
|
| Oktatás
Áttekintés Németországban az alkotmány 7. paragrafusa értelmében a teljes oktatási rendszer állami felügyelet alatt áll. A szövetségi struktúra szerint azonban az oktatás a tartományok hatáskörébe tartozik, így a szövetség viszonylag kevés feladatot vállal magára. A tartományok hatáskörébe tartozik például a tanterv, az iskolaév meghatározása, a tanárok fizetésének meghatározása, a vizsgák, illetve a követelményrendszer kidolgozása. Tartománytól és állampolgárságától függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A kötelező iskolai oktatás – tartománytól függően 10-12 évig – a 6. életévtől, a gyermek 18. életévéig tart. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez a diákok 9 (néhol 10) évig nappali tagozaton tanulnak, majd (eredménytől függően) további tanulmányok, vagy részidős szakmai képzés következik. Az iskolaév a nyári szünet után kezdődik, de pontos kezdete az adott tartománytól függ. A nyári szünet 6 hetes, az összes többi ünnepre (húsvét, pünkösd, őszi és téli szünet) hét hét áll rendelkezésre. Németországban az oktatás ingyenes, és az iskolai tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók. Esetenként a szülőknek is hozzá kell járulniuk az iskolai tankönyvek árához, de ez alól az iskola szociális helyzetre való tekintettel mentesítheti a tanulót. Ingyenes iskolabuszt biztosítanak azoknak a tanulóknak, akik messze laknak az iskolától. A jelenlegi kötelező oktatás iskola előtti, általános iskolai és középiskolai részre oszlik. A vallási oktatás része a tantervnek, kivéve a nem felekezeti iskolákat. A tanulók 14 éves koráig a szülők döntenek, 14 éves koruk után a gyerekek dönthetnek ebben a kérdésben. Az iskolák mindenhol – néhány vallási felekezet kivételével – koedukált rendszerűek. Óvoda és általános iskola Az iskola előtti időszak nem tartozik a német oktatási rendszerbe, azt az ifjúsági-szociális segélynyújtás körébe sorolják. Ezért az óvodákat önkéntes jóléti szervezetek vagy a helyi önkormányzatok működtetik. Az óvoda a 3 és 6 év közötti gyerekek iskolai előkészítésének hagyományos formája. Az óvoda nem kötelező. Az óvodák (a szülő szociális helyzete alapján megállapított) térítés ellenében fogadja a gyermekeket. Tanterv nincs, a német kisgyerekek kb. 7 %-a jár óvodába. Néhány tartományban iskolai-előkészítő osztályok működnek, melyek kapcsolatban állnak az általános iskolákkal. Feladatuk az óvodás, de még nem iskoláskorú gyermekek iskolai felkészítése, tanterv alapján. Kötelező oktatás: Általános iskola és középiskola alsó tagozata Az iskolai oktatás 6 éves korban kezdődik. A kötelező iskolai oktatás 10-12 évig tart, az első 9 évben, a gyermekek nappali tagozaton tanulnak, míg az utolsó három évben az oktatás a hétnek csak egy részét veszi igénybe. Kötelező oktatási intézmények
Középiskolák:
Valamennyi német tartományban kötelező tantárgyak: német nyelv (irodalom), társadalomtudomány (történelem) és természettudományok valamint vallás és sport. Ezen belül az óraszámot és a tanrendet a tartományi oktatási minisztérium állapítja meg. Az elmúlt években, néhány tartományban új iskolatípusokat hoztak létre, melyek elnevezése tartományonként változó. Ezek az iskolatípusok a Hauptschule és a Realschule iskolarendszerét ötvözik (pl. Regelschule – Türingia, Mittelschule – Szászország, Sekundarschule – Sachsen-Anhalt stb.). Felvételi követelmények Minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A negyedik év végén a gyermekek automatikusan a középiskola alsó tagozatába kerülnek. Tandíj Az állami iskolák tandíjmentesek. A tanuláshoz szükséges eszközök ingyenesek, illetve az iskolától kölcsönözhetők. A tanulóknak az iskola biztosítja a kötelező olvasmányokat is. Nyelv Általános iskolában az első idegen nyelv tanítását a harmadik évtől javasolják.
Értékelés Az általános iskola első két osztályában a gyerekeket egy évben kétszer értékelik (teljesítményértékelés). Ebben a jelentésben részletesen beszámolnak arról, hogy a gyerekek mennyit haladtak, mely tantárgyakban tűntek ki vagy szerepeltek gyengébben. A második év végétől bizonyítványt kapnak, melyben már érdemjegyeket kapnak. Ahhoz, hogy a következő osztályba léphessenek, teljesíteniük kell a minimális követelményszintet a legfontosabb tantárgyakból. Ha ezt a szintet nem érik el, osztályt kell ismételniük. Képesítés a) Általános iskola A tanulók általános iskolából a középiskola alsó tagozatába kerülnek. A felsőbb osztályba kerülésről szóló döntést általában a szülők vagy a kiválasztott iskola hozza meg annak az iskolának az ajánlása alapján, ahová a tanuló korábban járt. b) Középiskola alsó tagozata Minden tartományban a kilencedik év végén a tanulóknak lehetőségük van vizsgát tenni. Az ún. „Hauptschulabschluß” vizsga az alapja a szakmai képzésnek. A tizedik év végén ún. „Realschulabschluß” vizsgát lehet letenni. A tizedik év végén a gimnáziumi tanulók a középiskola felső tagozatában tanulhatnak tovább. Anyagi támogatás A jelenlegi szövetségi törvénykezés szerint a diákok a tizedik évtől, mind az általános, mind a szakképesítést nyújtó iskolákban pénzügyi támogatást kaphatnak (BaföG=Szövetségi Képzési Támogatási Törvény), szüleik szociális helyzete szerint, és amennyiben más pénzügyi támogatásban nem részesülnek. Középiskola felső tagozat A középiskola felső tagozata nem kötelező. A 16-19 éves diákok a következő oktatási formákat vehetik igénybe:
Szakmai képzés nappali tagozaton a következő iskolatípusokban folyik
Felvételi követelmények Ahhoz, hogy a középiskola felső tagozatába felvételt nyerjenek, a diákoknak a tizedik év végén vizsgát kell tenniük, vagy ezzel egyenértékű minősítést kell szerezniük valamely más középiskolában. Tandíj Az iskolák általában ingyenesek. A tanuláshoz szükséges eszközökhöz a tanulók ingyen juthatnak hozzá, illetve azok az iskolákból kölcsönözhetők. Nyelv Egy idegen nyelv tanulása kötelező. A felsőbb osztályokban további nyelvek javasoltak. Értékelés A tanulók értékelése pontrendszer alapján történik 1-től 6-ig terjedő skálán (1=legjobb). Bizonyítvány A gimnázium végén a diákok négy tantárgyból érettségi vizsgát tesznek, amely írásbeli és szóbeli részből áll. Azok a tanulók, akik sikeresen leteszik az Abitur vizsgát, tovább folytathatják tanulmányaikat bármely felsőoktatási intézményben. Felsőoktatás Németországban néhány privát (vallási) főiskola és a katonai valamint a szövetségi államigazgatási főiskola kivételével valamennyi felsőoktatási intézmény a tartományok felügyelete alá tartozik. Finanszírozásuk és tantervük azonban közös a Bund és a Länder-ek között. Az intézmény élén önálló, választott rektor vagy elnök áll. A hallgatói önkormányzatok erősek, a legtöbb tartományban maguk dönthetnek egyes kérdésekben. A felsőoktatás lehet egyetemi, illetve főiskolai. Felsőoktatási intézmények: Egyetemek és tudományegyetemek (Universitäten, Gesamthochschulen: csak Hessen-ben és Észak-Rajna-Vesztfáliában)
Tudományegyetemek (Gesamthochschulen): szélesebb körű ismereteket nyújtó egyetemek, melyek egy intézményen belül kínálják mindazt, amit az egyetemeken, szakfőiskolákon, zene és művészeti főiskolákon külön-külön tanítanak. Fachhochschulen: egyetemi szintű oktatást biztosít, elsősorban mérnöki, közgazdasági, mezőgazdasági, üzleti területen. Németországban található még szociológiai, könyvtár, informatikai és tervezési főiskola is. Az oktatásban a gyakorlati képzésre helyezik a hangsúlyt. Tanárképző főiskolák: általános iskolák és középiskolák alsó tagozata számára képeznek tanárokat, míg a felsőoktatásban oktató tanárok képzése az egyetemeken történik. Egyetemi év Az egyetemi év szemeszterekből áll. Az egyetemeken a téli szemeszter októbertől márciusig (szakfőiskolákon szeptembertől februárig), a nyári szemeszter pedig áprilistól szeptemberig tart (szakfőiskolákon márciustól augusztusig). Szakfőiskolákon 3 hónapból, míg más felsőoktatási intézményekben 5 hónapból áll a szorgalmi időszak. A legtöbb felsőoktatási intézményben szak-párosításokat ajánlanak, de számos felsőoktatási intézményben a hallgató maga válogathat a tárgyak és szakok között. Felvételi követelmény Azok a tanulók, akik általános vagy szakképesítést nyújtó középiskolába jártak, és megszerezték a szükséges vizsgát abból a tantárgyból, amit a későbbiekben tanulni szeretnének, jogosultak arra, hogy bekerüljenek az adott felsőoktatási intézménybe. Jelentkezni a téli szemeszterre az adott év július 15-ig lehet, a nyári szemeszterre pedig az adott év január 15-ig. A jelentkezés végső határideje intézményenként változó. Képesítés Különböző típusú képesítés szükséges a felsőoktatási intézményekbe való bejutáshoz:
A felvételi helyek számát központilag határozzák meg. Létszámkorlátozás Németországban néhány szak esetén létszámbeli korlátozást vezettek be. Ezek a szakok a következők: építészet, ügyvitel, biológia, erdőgazdálkodás, orvostudomány, gyógyszerészet, pszichológia, jog, állatorvostan, fogorvosi szak és közgazdaságtan. Nyelv Minden európai uniós állampolgárnak, aki Németországban kíván tanulmányokat folytatni, le kell tennie a “Prüfung zum Nachweis deutscher Sprachkenntnis” vizsgát. A vizsgáztatás a felsőoktatási intézményekben zajlik. Az Európai Unió tagállamainak diákjai a német állampolgárokkal azonos jogokkal rendelkeznek. Tandíj Német vagy külföldi diákoknak a felsőoktatásban való részvétel általában ingyenes, kivételt képeznek a magánfőiskolák. Tandíj helyett a diákoknak szociális hozzájárulást (Sozialbeitrag) kell fizetniük vagy az iskola működésének fenntartásához kell anyagilag hozzájárulniuk. Ennek összege intézményenként változik. Felvételihez szükséges minősítés elfogadásának kritériumai Németország az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val kötött kétoldalú szerződés alapján elismeri az európai országokban szerzett, a felvételihez szükséges minősítést. Ezenkívül elfogadja az európai főiskolai diplomát, valamint néhány kikötéssel a nemzetközi főiskolai diplomát. További információ a német oktatási rendszerről az Oktatásügyi Minisztérium honlapján(Bundesministerium für Bildung und Forschung) található. |